Az országokon átnyúló földgázvezetékek kiépítése meglehetősen költséges. Éppen ezért napjainkban egyre nagyobb teret hódít az LNG vízen történő szállítása, mely annál jövedelmezőbb, minél messzebbre kell szállítani.
Európa több pontján ma már olyan LNG-terminálok állnak rendelkezésre, amelyekbe a kontinenstől jóval messzebb elterülő lelőhelyekből érkezik a földgáz. Hazánk számára jelenleg az az egyetlen mód, hogy bekapcsolódjon az LNG-kereskedelembe, ha összeköti szárazföldi földgázvezetékét egy tengerparti ország LNG-visszagázosító üzemével. Már az előző évtizedben született döntés Horvátországban egy, a Krk-szigetén felépítendő LNG úszó és szárazföldi terminálról, melynek kivitelezése ugyanakkor csak idén kezdődhet meg és leghamarabb 2020-ban lehet üzemképes.
Az Európai Bizottság felkérte a tagállamokat arra, hogy működjenek együtt a szomszédos országokkal a tárolási kapacitások kihasználásának regionális optimalizálása érdekében. A testület azt is kéri az EU-tagoktól, hogy biztosítsanak megfelelő fizikai hozzáférést a tárolási létesítményekhez a szállítási hálózat kapacitásait is beleértve. 2016-ban megalakult a Közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport (CESEC), hat kulcsfontosságú kiemelt projektet megjelölésével, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Krk-i termináltól keletre lévő és a Görögországból északra található két fő folyosón keresztül a régió valamennyi országa hozzáférhessen a cseppfolyósított földgázhoz.
A Dunán nemcsak Csepelnél, hanem Révkomáromban és Pozsonyban is épülhet a közeljövőben LNG-terminál, amelyek szintén elősegíthetik a folyó hajózásának környezetbarátabbá tételét. Az új töltőpontoknak köszönhetően ugyanis egyre több CNG-vel, vagy LNG-vel hajtott hajó jelenhet meg a Dunán.
