A földgáz legalább 161,7 Celsius fokra lehűtve cseppfolyóssá válik, emiatt sokkal gazdaságosabb a nagyobb távolságokra történő szállítása. Ez annak köszönhető, hogy a földgáz térfogata a hűtés során 610-szeresére zsugorodik össze a normál légköri halmazállapothoz viszonyítva. Tehát az LNG jóval kevesebb helyet foglal el, mint a sűrített földgáz (CNG). A cseppfolyósított földgázt környezeti nyomáson, speciálisan hőszigetelt, úgynevezett kriogén tartályokban tárolják. A cseppfolyósítás során összetétele nem változik, így üzemanyagként történő felhasználása ugyanolyan hatékony marad.
Az LNG-t mind hajón, mind szárazföldön biztonságosan lehet szállítani. A közhiedelemmel ellentétben tárolása normál nyomáson történik, így egy esetleges szivárgás esetén sem szabadulhat fel annyi gáz, ami robbanáshoz vezetne. A cseppfolyósítás előtt ráadásul el kell távolítani a földgázból a szennyező anyagokat, ennek eredményeképpen már nem tud magától meggyulladni.
Ma már a világ földgáz felhasználásának 10%-át a cseppfolyós földgáz teszi ki, ráadásul a földgáz nemzetközi kereskedelmének 31%-a cseppfolyósított formában zajlik. Jelenleg a világon körülbelül 420 milliárd köbméternyi LNG-t termelnek ki évente, míg Európa éves gázfelhasználása ennél több, legalább 500 milliárd köbméter. Észak-Amerikáé pedig a 700 milliárdot is meghaladja. A világ legnagyobb LNG-termelőjének jelenleg Katar számít, de Ausztrália jövőre átveheti a helyét. A cseppfolyósított földgáz 95 százalékban metánt tartalmaz, ennek köszönhetően sokkal tisztábban ég a belső égésű motorokban a többi fosszilis energiahordozónál. Az LNG üzemanyagként történő felhasználása során szén-dioxidból 20%-kal, a légzőszervi megbetegedések kialakulásáért felelős nitrogén-oxidból pedig 95%-kal kevesebb kerül a levegőbe.
