Hazánk egyelőre nem rendelkezik cseppfolyósított földgázt (LNG) kínáló belvízi töltőponttal, így a csepeli fejlesztés minden szempontból mérföldkőnek nevezhető a magyarországi hajózás szempontjából. A fővárosi beruházás az első töltőpont lehet a tervezett LNG-töltőhálózatból, így a megvalósítása során szerzett tapasztalatok mérvadóak lehetnek a jövőre nézve.
A magyarországi vízi LNG-hálózat megteremtésére szükség van. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelv előírja, hogy megfelelő számú LNG, illetve CNG töltőállomás valósuljon meg 2025. december 31-ig szárazföldön és vízen egyaránt a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) belül.
A csepeli szabad kikötőbe tervezett töltőpont kialakítása 2020-ra fejeződhet be. A TEN-T kiegészítő hálózaton belül ugyanakkor 2025-re Baján, Dunaújvárosban, Pakson, Szegeden és Győr-Gyönyűn létesülhet LNG-töltőállomás a hazai belvízi hajók számára. Emellett tervbe van véve az LNG elérhetővé tétele a Balatonon is. Eszerint a következő évtized közepére Siófokon, Balatonfüreden és Badacsonyban létesülhet belvízi LNG-kikötő a TEN-T törzshálózaton kívül. A belvízi kikötő fejlesztésekre és ezzel együtt a hajózás környezetbarátabbá tételére már csak azért is szükség van, mert a statisztikai adatok szerint a ki- és berakodott áruk tömege a jelenlegi 5,673 millióról (2017) 5,879 millió tonnára nőhet a hazai kikötőkben. A kapacitások és ezzel együtt az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen
